ZORA 159: Jezik ob meji in na meji

A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára I-IV. 1970, 1976, 1976, 1984: Budapest: Akadémiai Kiadó.

ABC knji’sicza na narodni soul haszek. ABC könyvetske a nemzeti iskoláknak hasznokra. V-Büdini, Stampana z-kraleszkimi visnye Soule piszkmi. 1790.

Imre AGUSTIČ, 1878: Prirodopis s kepami za národne šole. Buda-Pešt.

ANGYAL Endre, 1996: A vend kérdés. A vend kérdés. Válogatás eszmék és téveszmék bőséges tárházából. Ur. Stjepan Lukač. Budapest: Kossics Alapítvány/Košičev sklad. 71–104.

ARDAY Lajos, JOÓ Rudolf, 1987: Nekatere pomembnejše lastnosti sistema narodnostne politike in narodnostnih pravic na Madžarskem. Arday Lajos et al. (ur.): Madžari in Slovenci. Sodelovanje in sožitje ob jugoslovansko-madžarski meji. Ljubljana: Komunist, Inštitut za narodnostna vprašanja. 405–416.

ASBÓTH Oszkár, 1908: A j>gy változás a hazai szlovének nyelvében és a dunántúli magyar nyelvjárásokban. Értekezések a MTA nyelv- és széptudományi osztálya köréből XX. Budapest, 461–521.

BAJÁKI Rita, 2012: Pázmány Péter és Kopcsányi Márton imakönyve. Bogár Judit (ur.): Régi magyar imakönyvek és imádságok. Piliscsaba: Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar. 11–22.

BAJÁKI Rita, 2015: A nők és régi magyarországi vallásosság. Báthory Orsolya, Bajáki Rita (ur.): Lelkiségtörténeti tanulmányok 10. Budapest: Pázmány Irodalmi Műhely. MTA-PPKE Barokk Irodalom és Lelkiség Kutatócsoport.

BAJZEK Mária (ur.), 2020: Szlovén-magyar nagyszótár. Budapest: ELTE BTK; Akadémiai Kiadó. http://www.szotar.net

Marija BAJZEK LUKAČ, 1994: Krátki Návuk vogrskoga jezika. Zinka Zorko, Marija Bajzek, Stjepan Lukač (ur.): Košič in njegov čas. Budimpešta: Košičev sklad. 187–193.

Marija BAJZEK LUKAČ, 1999: Pavlova Prekmurska slovnica (Vend nyelvtan). Marko Jesenšek (ur.): Murkov zbornik. Maribor: Slavistično društvo. 175–190.

Marija BAJZEK LUKAČ, 2003: Preteklost in prihodnost slovenščine in slovenistike na Madžarskem. Marko Jesenšek (ur.): Perspektive slovenistike ob vključevanju v Evropsko zvezo. Ljubljana: Slavistično društvo Slovenije. 237–243.

Marija BAJZEK LUKAČ, 2005: Prekmurščina v slovarjih. Jože Vogrinec (ur.): Prekmurska narečna slovstvena ustvarjalnost. Murska Sobota: Ustanova dr. Šiftarjeva fundacija Petanjci. 394–401.

Marija BAJZEK LUKAČ, 2006: Strokovno izrazje v slovarjih Jánosa Fliszárja. Marko Jesenšek, Zinka Zorko (ur.): Jezikovna predanost. Akademiku prof. dr. Jožetu Toporišiču ob 80-letnici. (Zora 44). Maribor: Slavistično društvo Maribor; SAZU v Ljubljani. 550–559.

Marija BAJZEK LUKAČ, 2009: Gornjeseniški slovar A-L. (Zora 66). Maribor: Mednarodna založba Oddelka za slovanske jezike in književnosti, Filozofska fakulteta, Univerza v Mariboru.

Marija BAJZEK LUKAČ, 2013: Od rokopisa do prevoda in objave Pavlove slovnice. Prevedla Marija Bajzek Lukač. Marko Jesenšek (ur.): Prekmurska slovenska slovnica (Vend nyelvtan). (Zora 100). Maribor: Mednarodna založba Oddelka za slovanske jezike in književnosti, Filozofska fakulteta, Univerza v Mariboru. 379–394.

Marija BAJZEK LUKAČ (ur.), 2017: Slovenistika 10. (Opera Slavica Budapestinensia. Symposia Slavica). Ur. Lukácsné Bajzek Mária. Budapest: ELTE BTK, Szláv Filológiai Tanszék.

BÁRÁNY György, BÁRÁNY János, SARTORIUS János, 1754: A’ mi urunk Jesus Kristusnak Uj testamentoma. Laubán.

BARTHA Csilla, 2009: Út a többnyelvűség felé? – Nyelvideológiák, attitűdök és nyelvcsere: a kétnyelvűséggel kapcsolatos elképzelések szerepe a kisebbségi nyelvek megőrzésében. Anna Borbély, Ildikó Kremmer Vančoné, Helga Hattyár (ur.): Nyelvideológiák, attitűdök és sztereotípiák. Budapest: Tinta Könyvkiadó. 141–157.

BARTHA Csilla, Petteri LAIHONEN, SZABÓ Tamás Péter, 2013: Nyelvi tájkép kisebbségben és többségben. Egy új kutatási területről. Pro Minoritate 23/3. 13−28.

Zvonimir BARTOLIĆ, 2005: Majka Katarina. Čakovec-Zagreb: Iris Illyrica.

Andreja BENKO, 2011: Prva evangeličanska cerkev v Bodoncih. AR. Arhitektura, raziskave, letnik 11, številka 1. 49–56.

Elizabeta BERNJAK, 1995: Madžarsko-slovenski, Slovensko-madžarski slovar; Magyar-szlovén, szlovén-magyar szótár. Ljubljana: Cankarjeva založba.

France BEZLAJ, 1956: Slovenska vodna imena 1. Ljubljana: Inštitut za slovenski jezik.

France BEZLAJ, 1961: Slovenska vodna imena 2. Ljubljana: Inštitut za slovenski jezik.

France BEZLAJ, 1977, 1982, 1995: Etimološki slovar slovenskega jezika I-III. Ljubljana: Mladinska knjiga.

Đuro BLAŽEKA, NYOMÁRKAY István, RÁCZ Erika, 2009: Mura menti horvát tájszótár. Budapest: Tinta Könyvkiadó.

BOGÁR Judit, 2015: »Férfias« és »nőies« imádságok? Pázmány Péter és Pongrácz Eszter imakönyve. Bajáki Rita., Báthory Orsolya (ur.): A nők és a régi magyarországi vallásosság. Pázmány Irodalmi Műhely: Lelkiségtörténeti tanulmányok (10). Budapest: MTA-PPKE Barokk Irodalom és Lelkiség Kutatócsoport. 47–57.

BOGÁR Judit, 2016: Pázmány Péter Imádságos könyvének kiadásai és a reprezentáció. Báthory Orsolya, Kónya Franciska (ur.): Egyház és reprezentáció a régi Magyarországon. Budapest: MTA–PPKE Barokk Irodalom és Lelkiség Kutatócsoport. 59–77.

Lovrenc BOGOVICH, 1754: Hisa Zlata.

BOKOR József, 2002: Novejša prizadevanja v sodobni madžarski dialektologiji. Marko Jesenšek, Bernard Rajh, Zinka Zorko (ur.): Med dialektologijo in zgodovino slovenskega jezika: ob življenjskem in strokovnem jubileju prof. dr. Martine Orožen. (Zora 18). Maribor: Slavistično društvo Maribor. 207–213.

Anton BREZNIK, 1916: Slovenska slovnica za srednje šole. Celovec: Tiskala in založila tiskarna Družba sv. Mohorja.

Anton BREZNIK, 1934: Slovenska slovnica za srednje šole, Celje: Založila Družba sv. Mohorja.

Borut BRUMEN, 1995: Na robu zgodovine in kulture. Murska Sobota: Pomurska založba.

CSEPREGI Zoltán, 2000: Magyar pietizmus 1700–1756. Tanulmány és forrásgyűjtemény a dunántúli pietizmus történetéhez. Budapest: Teológiai Irodalmi Egyesület

CSEPREGI Zoltán, 2004: Az első magyarországi vend nyelvű kiadvány. Magyar Könyvszemle 120. 171–174.

CSEPREGI Zoltán, 2009: Evangélikus bibliafordítások a XVIII. században Heltai János, Monok István (ur.): Biblia Hungarica Philologica. Budapest: Argumentum Kiadó. 171–184.

CSEPREGI Zoltán, 2016: A magyarországi evangélikusság nyelvi és etnikai viszonyai a 16–17. század fordulóján. Budapest. 1–16.

Július DEDINSKI, 1993: Čabjanskí nárečoví slovňík. Békéscsaba: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata.

DIÓS István (glavni ur.) – VICZIÁN János (ur.), 2002: Magyar katolikus lexikon VII, Budapest: Szent István Társulat.

Josip DRAVEC, 1957: Glasbena folklora Prekmurja. Ljubljana: Slovenska akademija znanosti in umetnosti.

DUDÁS Előd, 2013: Magyar hatás a muravidéki szlovén helyesírásban. Magyar Nyelvőr 137, 111–115.

FLISZÁR János, 1922: Vend-magyar szótár/Vendiski-vogrszki rêcsnik (Vogrszkiszlovenszki, sztári szlovénszki) rêcsnik. Budapest: Hornyánszky Viktor m. kir. udv. Könyvnyomdája.

FLISZÁR János, 1927: Vend-magyar szótár/Vendiski-vogrszki rêcsnik (Vogrszkiszlovenszki, sztári szlovénszki) rêcsnik. (Rokopis)

FLISZÁR János, 1942: Magyar-vend szótár/Vogrszki-vendiski (Vogrszkiszlovenszki, sztári szlovénszki) rêcsnik. Budapest: Kókai Lajos.

FLISZÁR János, 1943: Vend-magyar szótár. Budapest: Kókai Lajos kiadása.

FLISZÁR János: Vendszlovenszki-Vogrszki Recsnik (1–228), Magyar-Vend Szótár (1–569). Kézirattár. OSzK (rokopis).

Források a Muravidék történetéhez: szöveggyűjtemény 1. kötet/Viri za zgodovino Prek­murja: zbirka dokumentov. 1. zvezek., 2008: Szombathely Zalaegerszeg: Vas Megyei Levéltár, Zala Megyei Levéltár. 5–408.

FRIED István, LUKÁCS István (ur.), 1998: Hasonlóságok és különbözőségek. Tanulmányok a magyar-szlovén irodalmi kapcsolatok köréből/Ujemanja in razhajanja. Študije o slovensko-madžarskih literarnih stikih Budapest: Kossics Alapítvány/Budimpešta: Košičev sklad.

Velemir GJURIN, 1988: Iz problematike prvih madžarizmov v slovenskem slovarstvu. Gadányi Károly (ur.): Nemzetközi Szlavisztikai Napok III, Szombathely: Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola. 131–148.

Nataša GLIHA KOMAC, Simona KLEMENČIČ, Nina LEDINEK, Jani KOZINA, 2016: Jezikovna krajina v Republiki Sloveniji in določbe veljavne zakonske ureditve. Jezikoslovni zapiski 22/1. 7−21.

Nataša GLIHA KOMAC, 2017: Ciljni raziskovalni projekt Jezikovna politika Republike Slovenije in potrebe uporabnikov (raziskovalno poročilo). Ljubljana: ZRC SAZU.

GÖNCZ László, 2006: Felszabadulás vagy megszállás. Lendva: Magyar Nem­zetiségi Művelődési Intézet.

Marc L. GREENBERG, 1988: Slovar prekmurskega govora. Slavistična revija 4. 452–456.

Marc L. GREENBERG, 1989: Agust Pável’s Prekmurje Slovene grammar. Slavistična revija, 353–364.

Marc L. GREENBERG, 2009: Prekmurje Grammar as a Source of Slavic Comparative Material Slovenski jezik. Slovene Linguistic Studies 7. 29–44.

GYŐRI-NAGY Sándor, 1987: Kétnyelvűség-dinamika Felsőszölnökön. Arday Lajos, Joó Rudolf, Tarján G. Gábor (ur.): Magyarok és szlovénok. Budapest: Állami Gorkij Könyvtár. 543–570.

HADROVICS László, 1985: Ungarische Elemente im Serbokroatischen Budapest: Akadémiai Kiadó.

HADROVICS László, 1989: A magyar nyelv kelet-közép-európai szellemi rokonsága. János Balázs (ur.): Nyelvünk a Duna-tájon. Budapest: Tankönyvkiadó. 7–47.

Stanislav HAFNER, Erik PRUNČ, 1982–1994: Thesaurus der slovenischen Volkssprache in Kärnten 1–4. Wien: Verlag der Österreichischen Akademie der Wissenschaften.

HAJDÚ Mihály, 2003: Általános és magyar névtan. Budapest: Osiris Kiadó.

HAJNAL Márton, 1906: Az isztiméri német nyelvjárás hangtana. Magyarországi német nyelvjárások 4. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia.

HÓMAN Bálint, SZEKFŰ Gyula, 1928: Magyar történet. Budapest. http://mek.oszk.hu/00900/00940/html/doc/c300668.htm.

HORVÁTH Sándor, 2012: Egy 18. század közepi ima- és énekeskönyv a grádistyei horvátoknál. Szelestei N. László (ur.): Régi vallásos énekek és énekes­könyvek. Budapest: Pázmány Irodalmi Műhely. 127–147.

Andrej HOZJAN, 1997: Oris fevdalno-posestnih razmer na območju Prekmurja ter do reke Rabe med 12. in 18. stoletjem. Katalog stalne razstave. Ur. Janez Balažic, Branko Kerman. Murska Sobota: Pokrajinski muzej. 55–63.

Jože HRADIL, 1982: Madžarsko-slovenski slovar: z izbranim šolskim besediščem. Ljubljana: Državna založba Slovenije; Budimpešta Tankönyvkiadó.

Jože HRADIL, 1996: Slovensko-madžarski slovar. Ljubljana: Državna založba Slovenije.

Jože HRADIL, 1998: Madžarsko-slovenski slovar. http://real.mtak.hu/58335/1/6_EPA00011_iskolakultura_2008-7-8.pdf

Franc JAKOPIN, 1994: Maks Pleteršnik – mojster slovenskega slovaropisja (Ob stoletnici izhajanja njegovega slovensko-nemškega slovarja). XXX. SSJLK. Ljubljana: Oddelek za slovanske jezike in književnosti FF, 23–34.

Marko JESENŠEK, 1998: Jezik prekmurskih abecednikov in učbenikov v 19. stoletju. Slovensko-madžarski jezikovni in književni stiki od Košiča do danes. Budimpešta: Košičev sklad. 121–138.

Marko JESENŠEK, 2003: O jezikoslovnem delu Avgusta Pavla. Zinka Zorko, Miha Pauko, (ur.). Avgust Pavel. (Zora 23). Maribor: Slavistično društvo Maribor. 33–55.

Marko JESENŠEK 2005: Spremembe slovenskega jezika skozi čas in prostor. (Zora 33). Maribor: Slavistično društvo Maribor.

Marko JESENŠEK, 2010 Prekmuriana. Fejezetek a szlovén nyelv történetéből. Opera Slavica Budapestinensia. Linguae Slavicae Budapest: Balassi kiadó.

Marko JESENŠEK, 2011: Zadnji (?!) zaplet pred natisom Pavlove rokopisne slovnice Az igaz tanár üzenete – Sporočilo iskrenega učitelja. Szombathely Az igaz tanár üzenete. Sporočilo iskrenega učitelja. Bibliotheca Slavica Savariensis. Tomus XII. Szombathely. 57–69.

Marko JESENŠEK, 2013: Poglavja iz zgodovine prekmurskega knjižnega jezika. (Zora 90) Maribor: Mednarodna založba Oddelka za slovanske jezike in književnosti, Filozofska fakulteta, Univerza v Mariboru.

Marko JESENŠEK, 2018: Prekmurski jezik med knjižno normo in narečjem. (Zora 129). Maribor: Univerzitetna založba Univerze v Mariboru.

Marko JESENŠEK, 2021: A szlovén nyelv válaszútjai egykor és ma/Razpotja slovenskega jezika nekoč in danes. Budapest: ELTE BTK Szláv Filológiai Tanszék.

Marko JESENŠEK, 2025: Poglavja o različicah slovenskega jezika. (Zora 155). Maribor: Univerzitetna založba Univerze v Mariboru.

Borut JUVANEC, Andreja BENKO, 2015: Analiza lesenih zvonikov na slovenskem delu panonskega sveta. Zbornik soboškega muzeja., 137–177. Murska Sobota: Pomurski muzej.

KÁDÁR Zsófia, 2014: Jezsuita vezetésű vallásos társulatok Magyarországon a 17. században (1582–1671). Századok 148, 5. 1229–1272.

Aleksander KARDOS, 1919: Magyar-vend szótár. A vend nyelv elsajátítása tanitó nélkül. Muraszombat: Vendvidéki Könyvnyomda.

Janoš KARDOŠ, 1871: Potikazacs za zacsétno rovatanye, Navod za sólszke vucsitele. Buda.

Ludwig KARNIČAR, 1990: Der Obir-Dialekt in Kärnten: Die Mundart von Ebriach/Obirsko im Vergleich mit den Nachbarmundarten von Zell/Selel und Trögern/Korte (Phonologie, Morphologie, Mikrotoponymie, Vulgonamen, Lexik, Texte). Wien: Verlag der Österreichischen Akademie der Wissenschaften.

Karmen KENDA, Peter WEIS, 1999: Posebnosti (slovenskega) narečnega slovaropisja. 35. seminar slovenskega jezika, literature in kulture. Ljubljana: Filozofska fakulteta, 27–47.

Branko KERMAN, 1997: Srednji in novi vek v Prekmurju v luči arheoloških najdb. Katalog stalne razstave. Ur. Janez Balažic, Branko Kerman. Murska Sobota: Pokrajinski muzej. 45–55.

KIRÁLY Péter, 2003: A kelet-közép-európai helyesírások és irodalmi nyelvek alakulása. A budai Egyetemi Nyomda kiadványainak tanulságai 1777–1848. Nyíregyháza: Nyíregyházi Főiskola Ukrán és Ruszin Filológiai Tanszéke.

KISS Jenő, 1979: Mihályi tájszótár. Budapest: Akadémiai Kiadó.

KISS Lajos, 1980: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Budapest: Akadémiai Kiadó.

Marija KLOBČAR, 2014: Pesemsko izročilo Prekmurja. Maja Godina-Golja (ur.): Prekmurje – podoba panonske pokrajine. Ljubljana – Petanjci: ZRC, ZRC SAZU.

KNIEZSA István, 1936: Magyar hatás a kaj-horvát keresztény terminológiában. Nyelvtudományi Közlemények 50. 191–199.

KNIEZSA István, 1974: A magyar nyelv szláv jövevényszavai. Budapest: Akadémiai Kiadó.

KNIEZSA István, 2000: Magyarország népei a XI. században. Budapest: Lucidus Kiadó.

KNIEZSA István, 2003: Helynév- és családnév vizsgálatok. Budapest: Lucidus Kiadó.

Miroslav KOKOLJ, Bela HORVAT, 1977: Prekmursko šolstvo od začetka reformacije do zloma nacizma. Murska Sobota: Pomurska založba.

Mihaela KOLETNIK, 2008: Panonsko lončarsko in kmetijsko izrazje ter druge dialektološke razprave. (Zora 60). Maribor: Mednarodna založba Oddelka za slovanske jezike in književnosti, Filozofska fakulteta, Univerza v Mariboru.

KOLLÁTH Anna, 2005: Magyarul a Muravidéken. (Zora 39). Maribor: Slavistično društvo Maribor.

Milko KOS, 1968: Kolonizacija med Dravo in Rabo pa krajevna imena na -ci. Svet med Muro in Dravo. Maribor: Založba Obzorja.

Jožef KOŠIČ, 1824: A Magyar Országi Vendus-Tótokról. Kedveskedő (Bécs) 19–42.

Jožef KOŠIČ, 1828: A Magyar Országi Vendus-Tótokról. (O Slovencih na Ogrskem) [közli] Csaplovics János. Tudományos Gyűjtemény 5, 3–50.

Jožef KOŠIČ, 1833: Kratki návuk vogrszkoga jezika za zacsetníke vödáni od Szalay Imrea; na vandalszka vüsta prenesseni po Kossics Jó’sefi. V-Grádczi. Digitalna knjiž­nica Slovenije – dLib.si

Jožef KOŠIČ, 1845: Zobriszani Szloven i Szlovenka med Mürov i Rabov. Najde sze v – Körmendíni.

Jožef KOŠIČ, 1845–1848: Zobriszani Szloven i Szlovenka med Mürov i Rábov. Körmend. Digitalna knjižnica Slovenije – dLib.si

Jožef KOŠIČ, 1848: Zgodbe vogerszkoga králesztva. V-Szombotheli. Digitalna knjižnica Slovenije - dLib.si

Jožef KOŠIČ, 1914: Sztarine zseleznih ino szalaszkih Szlovenov. Rokopis.

Jožef KOŠIČ, 1992: O Slovencih na Ogrskem. Jožef Košič, Življenje Slovencev med Muro in Rabo. Izbor del Vilko Novak, Stjepan Lukač. Ur. Marija Bajzek. Budimpešta, 1992. 17–52.

Jožef KOŠIČ, 1992: Starine Železnih ino Salaskih Slovencev. Jožef Košič, Življenje Slovencev med Muro in Rabo. Izbor del Vilko Novak, Stjepan Lukač. Ur. Marija Bajzek. Budimpešta, 1992. 149–178.

Jožef KOŠIČ, 1992: Življenje Slovencev med Muro in Rabo. Budimpešta.

Marija KOZAR, 1996: Etnološki slovar Slovencev na Madžarskem. Monošter – Szombathely: Zveza Slovencev na Madžarskem, Savaria Múzeum.

Marija Kozar-Mukič, 1998: Košičev in Lülikov slovar iz leta 1833. Slovensko-madžarski jezikovni in književni stiki od Košiča do danes. Ur.: István Nyomárkay, Stjepan Lukač. Budapest: Košičev sklad, 85–89.

Nikola Sartorius KRAJAČEVIĆ, 1640: Molitvene Knyisicze.

Anton KREMPL, 1845: Dogodivšine Štajerske zemle. Gradec.

Monika KROPEJ TELBAN, 2017, Porabsko pripovedno izročilo Milka Matičetova. V: Pripovedno izročilo Slovencev v Porabju. Ljubljana: ZRC.

Domen KRVINA, Andrej LAŽETA, 2018: Vpliv kajkavskih molitvenikov na prvi prevod Marijinih litanij v staro knjižno prekmurščino. Bogoslovni vestnik 78/4. 1051–1073.

Števan KÜZMIČ, 1771: Nuovi zakon ali testamentom goszpoda nasega Jezusa Krisztusa zdaj oprvics z grskoga na sztari szlovenszki jezik obrnyeni. V Halli Saxonskoj.

Franc KUZMIČ, 1999: Bibliografija prekmurskih tiskov 1920 – 1998. Ljubljana: Založba ZRC.

Mihael KÜZMIČ (ur.), 1981: Predgovori Štefana Küzmiča. Ljubljana: Teološka fakulteta Matija Vlačič Ilirik Zagreb.

Mikloš KÜZMIČ, 1783: Kniga Molitvena.

LÁBADI Gergely, 2008: Az olvasással és írással kapcsolatos beállítódások a felvilágosodás kori oktatási-nevelési irodalomban. Iskolakultúra 7–8. 74–89.

Rodrigue LANDRY, Richard Y. BOURHIS, 1997: Linguistic landscape and ethnolinguistic vitality. Journal of Language and Social Psychology 16/1. 23–49.

Uroš LIPUŠČEK, 2019: Prekmurje v vrtincu Pariške mirovne konference 1919: Vloga ZDA in kartografa Douglasa W. Johnsona pri določanju slovenskih (prekmurskih) mej. Petanjci: Ustanova dr. Šiftarjeva fundacija.

LUKÁCS István (ur.), 1996: A vend kérdés. Válogatás eszmék és téveszmék bőséges tárházából. Budapest: Kossics Alapítvány/Košičev sklad.

LUKÁCS, István 1991: Recepcija madžarske književnosti v Sloveniji v 20. stoletju. Slavistična revija I. 71–83.

LUKÁCS István, 2001: A megváltó Mátyás király színeváltozásai a szlovén néphagyományban és szépirodalomban: a világ archetipikus víziója. Budapest: Lucidus Kiadó; L. István.

LUKÁCSNÉ BAJZEK Mária, 2003: Pável Ágoston levele Jászi Oszkárhoz (Pismo Avgusta Pavla Oszkárju Jásziju). Vasi Szemle 2003/1, 44–47.

LUKÁCSNÉ BAJZEK Mária, 2004: A szlovén szótárirodalom. Kis szláv lexikográfia. (Opera Slavica Budapestinensia Lingua Slavica). Ur. István Nyomárkay, István Vig. Budapest: ELTE BTK Szláv Filológiai Tanszék. 28–49.

MAITZ Péter, 2006: A nyelvi nacionalizmus a dualizmus kori Magyarországon. Egy nyelvi ideológia elemei. Magyar Nyelv. 102/3. 307–322.

Viktor MAJDIČ, 2003: Pogledi na jezik. Ljubljana: Debora.

MAJOR Jenő, 1966: A magyar városok és városhálózat kialakulásának kezdetei. Településtudományi Közlemények 18. 48–90.

MARKÓ Imre Lehel, 1981: Kiskanizsai szótár. Budapest: Akadémiai Kiadó.

MELICH János, 1903: A magyarországi vend (szlovén) nyelvű irodalom bibliográfiája. Magyar Könyvszemle. Budapest: Athenaeum. 426–449.

MELICH János, 1904: Adatok a szlávság magyar elemeihez. Nyelvtudományi Közlemények 25. 288–303.

MELICH János, 1923: A helynevek egy csoportjáról. Magyar Nyelv 19, 105–111.

MELICH János, 1926–29: A honfoglaláskori Magyarország. Budapest: MTA

Majda MERŠE, 2005: Glagolski vid v stari knjižni prekmurščini in v osrednjem knjiž­nem jeziku. Prekmurska narečna slovstvena ustvarjalnost: zbornik mednarodnega znanstvenega srečanja. Ur. Jože Vugrinec. Petanjci: Ustanova dr. Šiftarjeva fundacija. 140–157.

Marjanca MIHELIČ, 1990: K madžarski slovenistiki od Avgusta Pavla dalje. Slavistična revija 1. 69–76.

Marajnca MIHELIČ, 1998: K madžarski slovenistiki od Avgusta Pavla dalje. István Fried, István Lukács (ur.): Ujemanja in razhajanja. Budapest: Košičev sklad. 193–200.

MUKICS Ferenc, 1993: Magyar-szlovén frazeológiai szótár. Szombathely: Magyarországi Szlovének Szövetsége.

Francek MUKIČ, 2005: Porabsko-knjižnoslovensko-madžarski slovar. Szombathely: Zveza Slovencev na Madžarskem.

Jožica NARAT, 2004: Oblikoslovne lastnosti krajevnih imen: Zrkovci. Marko Jesenšek (ur.): Besedoslovne lastnosti slovenskega jezika: slovenska zemljepisna imena. Ljubljana: Slavistično društvo Slovenije, Pišece: Društvo Pleteršnikova domačija. 74−82.

Albina NEĆAK-LÜK, 1981: Oris položaja madžarske narodne manjšine v Prekmurju v obdobju od 1918 do 1945. Zgodovinski časopis, 45, št. 3, 29–286.

Franc NOVAK, 1985: Slovar beltinskega prekmurskega govora. Murska Sobota: Pomurska založba.

Vilko NOVAK, 1944: Küzmics István hazai szlovén bibliafordító. Különlenyomat az »Archivum Philologicum« (Egyetemes Filológiai Közlöny) 1944. évi 1. füzetéből. Budapest. 48–64. (Prvi del doktorske disertacije Vilka Novaka v madžarščini).

Vilko NOVAK, 1958: Jožef Košič prekmurski pisatelj. Razprave III. Ljubljana: SAZU. 16–25.

Vilko NOVAK 1960: O izvoru prekmurskega »Starišinstva i zvačinstva«. Slovenski etnograf, letn. 13, 169–174.

Vilko NOVAK, 1968: Avgust dr. Pavel. Jezik in slovstvo, 127–130.

Vilko NOVAK, 1968: Avgust dr. Pavel. Dialogi, 331–332.

Vilko NOVAK, 1970: Življenje in delo Avgusta Pavla. Razprave, Dissertationes VII. SAZU. Ljubljana: Razred za filološke in literarne vede. 295–341.

Vilko NOVAK, 1973: Izbor prekmurskega slovstva. Ljubljana: ZKD

Vilko NOVAK, 1974–75: Madžarske izposojenke v prekmurščini. JiS 4, 104–105.

Vilko NOVAK, 1976: Izbor prekmurskega slovstva. Ljubljana: Zadruga katoliških duhovnikov.

Vilko NOVAK, LUKÁCS István, Marija BAJZEK, 1992: Jožef Košič, Življenje Slovencev med Muro in Rabo. Budimpešta: Košičev sklad.

NYOMÁRKAY István, 1989: A magyar és szerbhorvát nyelv kapcsolata. Balázs János (ur.): Nyelvünk a Duna-tájon. Budapest: Tankönyvkiadó. 291–350.

NYOMÁRKAY István, 1996: Sprachhistorisches Wörterbuch des Burgenlandkroatischen. Budapest: Akadémiai Kiadó – Eisenstadt: Wissenschaftliches Institut der Burgenländischen Kroaten.

NYOMÁRKAY István (ur.), Stjepan LUKAČ (ur.), 1998: Slovensko-madžarski jezikovni in književni stiki od Košiča do danes. Budimpešta: Košičev sklad.

NYOMÁRKAY István, 1999: Szalay Imre magyar nyelvtanának vend fordítása. Magyar Nyelvőr 123/3. 335–340.

NYOMÁRKAY István, 2002: Anyanyelvi ébredés és hagyomány nálunk és szomszédainknál. Budapest: Lucidus Kiadó.

Martina OROŽEN, 1989: Prekmurski knjižni jezik. XXV. seminar slovenskega jezika, literature in kulture, 3.–15. julij 1989: zbornik predavanj. Ur. Franc Zadravec, Breda Pogorelec, Darinka Počaj-Rus. Ljubljana: Filozofska fakulteta, Oddelek za slovanske jezike in književnosti. 37–60.

Martina OROŽEN, 1996: Oblikovanje enotnega slovenskega knjižnega jezika v 19. stoletju. Ljubljana: Filozofska fakulteta, Univerza v Ljubljani.

Martina OROŽEN, 1996: Poglavja iz zgodovine slovenskega knjižnega jezika. Ljubljana: Filozofska fakulteta Univerze v Ljubljani.

Martina OROŽEN, 2010: Kulturološki pogled na razvoj slovenskega knjižnega jezika. (Zora 74). Maribor: Mednarodna založba Oddelka za slovanske jezike in književnosti, Filozofska fakulteta, Univerza v Mariboru.

PÁVEL Ágoston, 1909: A vashidegkuti szlovén nyelvjárás hangtana. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia.

PÁVEL Ágoston, 1916: A legújabb vend irodalom nyelve. Nyelvtudomány 6. 1–27.

PÁVEL Ágoston, 1942: Vend nyelvtan. Szombathely. (Rokopis).

PÁVEL Ágoston, 2013: A Vend nyelvtan. (Zora 100). Maribor: Mednarodna založba Oddelka za slovanske jezike in književnosti, Filozofska fakulteta, Univerza v Mariboru.

PAYR Sándor, 1908: A pietizmus paedagogikája. Pozsony: Wigand k. F. Könyvnyomdája.

PAYR Sándor, 1924: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története I. Sop­ron: Nyomatott Székely és Társa Könyvnyomdájában.

PÁZMÁNY Péter, 1606: Keresztény imádságos könyv.

PÁZMÁNY Péter, 1892: Keresztény imádságos könyv. Budapest: Szent István Társulat.

PÉTER Mihály, 2003: A kelet-közép-európai helyesírások és irodalmi nyelvek alakulása. A budai Egyetemi Nyomda kiadványainak tanulságai 1777–1848. Nyíregyháza: Nyíregyházi Főiskola Ukrán és Ruszin Filológiai Tanszéke.

Maria PETROV-SLODNJAK, 1978: Zu den ungarischen Lehnwörtern in der regionalen Schriftsprache des Prekmurje in 18. und 19. Jahrhundert. Studia Slavica Hung. 24. 295–328.

Maks PLETERŠNIK, 1894: Slovensko-nemški slovar. Ljubljana.

Marko POHLIN, 1768: Kraynska Grammatika /…/. Laibach.

PÓTH István, 2001: Katedra za slavistiku i katedra za kroatistiku na budimpeštanskom sveučilištu prije Drugog svjetskog rata. Stjepan Lukač (ur.): Hrvati u Budimu i Pešti. Budapest: Hrvatska samouprava Budimpešte. 91–96.

Božidar RAIČ, 1868: Črtice o Prekmurcih in o njihovem govoru. Narodni kalendar in Letopis Matice Slovenske za leto 1868. 53–76.

Bernard RAJH, 2002: Gradivo za severnoprleški narečni slovar. Marko Jesenšek, Bernard Rajh, Zinka Zorko (ur.): Med dialektologijo in zgodovino slovenskega jezika: ob življenjskem in strokovnem jubileju prof. dr. Martine Orožen. (Zora 18). Maribor: Slavistično društvo Maribor. 117–124

Jože RAJHMAN, 1977: Reformacija v Prekmurju. Katalog stalne razstave Pokrajinskega muzeja v Murski Soboti. Murska Sobota.

REICHARDT Gabriella, 2012: Nádasdy Pál imádságoskönyve (1631) Bogár Judit (ur.): Régi magyar imakönyvek és imádságok. Piliscsaba: Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar. 189–200.

RÉVAI Miklós ABC könyvetske a nemzeti iskoláknak hasznokra.

Andrea SAPUNAR, 2012: Književni prsten. Gradišćanskohrvatske i druge kroatističke teme. Zagreb: Erasmus.

Ernst SCHWARZ, 1931: Die Ortsnamen der Sudetenländer als Geschichtsquelle. München-Berlin: Verlag von R. Oldenbourg.

Elana SHOHAMY, Durk GORTER, 2009: Linguistic Landscape: Expanding the Scenery. Routledge.

Slovar slovenskega knjižnega jezika I-V. 1970, 1975, 1979, 1985, 1991: Ljubljana: DZS.

Slovenski pravopis [SP] 1962. Državna založba. Ljubljana: SAZU (izd.), Državna založba Slovenije.

Marko SNOJ, 2009: Etimološki slovar slovenskih zemljepisnih imen. Ljubljana: Modrijan.

Marko SNOJ, 2018: Pogled na slovensko jezikovno krajino. Slavia Centralis 11/2. 49–56.

Marko STABEJ in Igor GRDINA, 2003: Zgodovinski pregled. Slovenski jezik. Dostopno na: https://slovenistika.files.wordpress.com/2008/06/grdina.doc

Franc STELE, 1996: Slikarstvo v Sloveniji od 12. do srede 16. stoletja. Ljubljana: Slovenska matica Ljubljana.

Juraj SYNČOK, 2000: Komlóšsky slovenský výkladový nárečový slovník – Komlósi értelmező tájszótár. Tótkomlós.

SZALÓKY Elek, MESTERHÁZY Sándor, 1911: Kuzmics István ág. hitv. ev. lelkész és bibliafordító. Csurgó: A somogyi ág. hitv. ev. egyházmegye lelkészegylete. 3–23.

SZIGETI Jenő, 2002: A 18. század első felének magyar protestáns imádság­irodalma. Ráday gyűjtemény évkönyve X. 81–100.

SZOTÁK Szilvia, 2016.: Feliratok, táblák, nyelvi sokszínűség: nyelvi tájkép Burgenlandban. Acta Humana 3. 107–131.

SZÚNYOGH Sándor, 1990: Slovensko-madžarski slovar družbeno-politične terminologije / Szlovén-magyar társadalmi-politikai műszótár. Murska Sobota: Zavod za časopisno in radijsko dejavnost.

Irena ŠAVEL, 1997: O času, ki se mu pravi prazgodovina. Katalog stalne razstave. Ur. Janez Balažic, Branko Kerman. Murska Sobota: Pokrajinski muzej. 13–23.

Franc ŠEBJANIČ, 1961: Slovensko-madžarski slovar. Ljubljana: Državna založba Slovenije.

Franc ŠEBJANIČ, Vilko NOVAK, Jože HRADIL, 1961: Madžarsko-slovenski slovar. Ljubljana: Državna založba Slovenije.

Ivan ŠKAFAR, 1972: Jožef Bagary, Anton Trstenjak in Martjanska pogodba iz leta 1643. ČZN. 20/1, 39–49.

Hotimir TIVADAR, 2009: Pomen glasoslovja in pravorečja pri učenju slovenščine (s poudarkom na porabskem primeru). Irena Novak Popov (ur.): Slovenski mikrokozmosi – medetnični in medkulturni odnosi. Slovenski slavistični kongres, Monošter, 1.–3. oktober 2009. Ljubljana: Zveza društev Slavistično društvo Slovenije. 41–51.

Hotimir TIVADAR, 2012: Slovanskost, slovenskost med Muro in Rabo v 3. tisočletju s pogledom v preteklost. Petra Stankovska, Maria Wtorkowska, Jozef Pallay (ur.): Individualna in kolektivna dvojezičnost. Ljubljana: Znanstvena založba Filozofske fakultete (Knjižna zbirka Slavica Slovenica). 135–142.

Ivan TOMINEC, 1964: Črnovrški dialekt. Kratka monografija in slovar. Ljubljana: SAZU.

Silvo TORKAR, 2008: Flektivna derivacija v slovenskih krajevnih imenih. Slavistična revija 56, 411–419.

TORKOS András, 1736: A’ mi urunk Jesus Kristusnak Uj testamentoma. Wittemberga.

Marjan TOŠ, Irena ŠUMI, Irena AVSENIK NABERGOJ, Oto LUTHAR, 2012: Zgodovinski spomin na prekmurske Jude. Ljubljana: Založba ZRC, ZRC SAZU.

Anton TRSTENJAK, 1905: Slovenci v šomodski županiji. Ljubljana: samozaložba.

Anton TRSTENJAK, 2006: Slovenci na Ogrskem. Narodopisna in književna črtica. Maribor: Pokrajinski arhiv Maribor.

Natalija ULČNIK, 2009: Začetki prekmurskega časopisja. (Zora 67). Maribor: Mednarodna založba Oddelka za slovanske jezike in književnosti, Filozofska fakulteta, Univerza v Mariboru.

Natalija ULČNIK, 2009: Besedje Agustičevega časopisa Prijatel – prikaz v zgodovinskem slovarju prekmurskega jezika. Doktorska disertacija. Maribor.

VALTER Ilona, 1981: Szentgotthárd története a mohácsi vészig. Szentgotthárd, Lajos Kontár, László Szabó (ur.):. Szombathely: Szentgotthárd Nagyközség Tanácsa. 29–81.

VÁRKONYI Alma, 2012: Pregled dosežkov madžarske slovenistike po letu 1990. Slavia Centralis 1/2. 31–43.

Vas Megyei Levéltár: Közoktatásügyi Igazgatási Kirendeltség elnöki iratai 185/1942.

Vas Megyei Levéltár: Közoktatásügyi Igazgatási Kirendeltség elnöki iratai 3/1943.

Vas Megyei Levéltár: Közoktatásügyi Igazgatási Kirendeltség elnöki iratai 9/1943.

Vas Megyei Levéltár: Közoktatásügyi Igazgatási Kirendeltség elnöki iratai 35/1943.

Anton VRATUŠA, 1974: Jezik »Nouvoga Zákona« in »Sveti Evangyeliomov«. Antoša Leskovec in dr. (ur.) Zbornik Štefana Küzmiča. Murska Sobota: Pomurska založba. 54–75.

Anton VRATUŠA idr. (ur.), 2008: Živeti z mejo: Panonski prostor in ljudje ob dveh tromejah. Ljubljana: Slovenska akademija znanosti in umetnosti; Inštitut za narodnostna vprašanja.

Stanko VRAZ, 1952: Slovenska djela I. Priredio Anton Slodnjak. Zagreb: JAZU.

Nataša VRŠIČ, 2004: Kulturno približevanje Prekmurja Sloveniji 1919–1941. Kronika, letnik 52, številka 1, 73–90.

Peter WEISS, 1998: Slovar govorov Zadrečke doline med Gornjim Gradom in Nazarjami. Ljubljana: Znanstvenoraziskovalni center SAZU.

Peter WEISS, 2001: Dosežki in naloge slovenskega slovaropisja. Marko Jesenšek (ur.): Zbornik Slavističnega društva Slovenije. Nova Gorica: Slavistično društvo Slovenije. 209–215.

Ivan ZELKO, 1982: Prekmurje do leta 1500. Murska Sobota: Pomurska založba.

Ivan ZELKO, 1996: Zgodovina Prekmurja. Murska Sobota: Pomurska založba.

ZOLTÁN András, 2005: Szavak, szólások, szövegek. Budapest: Lucidus Kiadó.

Katarina ZRINSKI, 1661: Putni tovarus.

ZSIGA Tibor, 1996: Muravidéktől Trianonig. Lendava: Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet/Zavod za kulturo madžarske narodnosti.